Államvizsga

 

FILOZÓFIA ÉS MŰVÉSZET A NYILVÁNOS TÉRBEN MESTERKÉPZÉS

 

2014/2015

Magiszteri disszertációcímek és tudományos szakirányítók listájának elfogadása:

2015. március 31.

Beiratkozás a disszertáció védésre és a dolgozat leadásának határideje:

2015. szeptember 1, 2


Magiszteri disszertáció védése:

2015. szeptember 4., 14 óra
 

Bizottsági tagok listája:

Elnök: dr. Horváth Gizella docens

Tagok: dr. Balogh Brigitta docens

           dr.  Kányádi Iréne adjunktus

Titkár: drd. Forró Enikő adjunktus

Póttag: dr.Újvárossy László professzor

 

A MAGISZTERI ZÁRÓVIZSGA LEBONYOLÍTÁSÁNAK MÓDSZERTANA

1. A két éves (bolognai) magiszteri képzést végző hallgatók számára a záróvizsga a disszertáció  megvédéséből áll.

2. Az disszertációt a záróvizsgára való beiratkozáskor kell leadni egy nyomtatott és fűzött, illetve egy elektronikus példányban (az utóbbit CD-n vagy DVD-n). A hallgatónak további egy nyomtatott és egy elektronikus példányt kell eljuttatnia a dolgozatvezető tanárhoz.

3. A dolgozat minimális terjedelme 40 oldal, bibliográfia nélkül. A disszertációban a hallgatónak bizonyítania kell a témára vonatkozó alapvető szakirodalom ismeretét, és a téma kidolgozásában új problémafelvetéseket, új megközelítéseket, új megoldásokat kell beépítenie. A bibliográfia minimum 5 idegen nyelvű címet  kell tartalmazzon.  A dolgozathoz 3–5 oldalas román nyelvű összefoglalót kell csatolni. Amennyiben a disszertációt idegen nyelven dolgozza ki a hallgató, csatolnia kell egy magyar nyelvű összefoglalót is.

4. Az disszertációhoz annak leadásakor csatolni kell a vezetőtanár szakmai értékelését is  a vezetőtanár aláírása által hitelesítve. Az értékelések alapján a leadást követő négy napon belül elkészül azoknak a dolgozatoknak a listája, amelyek a záróvizsga-bizottság elé kerülhetnek. Egy dolgozat akkor kerülhet az záróvizsga-bizottság elé, ha a dolgozatvezető tanár legalább hatos  érdemjegyre javasolja.

5. Az disszertáció szakmai–tudományos minőségét értékelő további érdemjegyek szintén a jelen módszertan második mellékletét képező formanyomtatvány alapján kerülnek megállapításra.

6. Az disszertációt minősítő érdemjegy összetétele a következő:

a) A dolgozatot irányító tanár által javasolt, a dolgozat szakmai-tudományos minőségét minősítő érdemjegy – 25%

b) Az záróvizsga-bizottság legalább egy tagja által javasolt, a dolgozat szakmai-tudományos minőségét minősítő érdemjegy (vagy a több bizottsági tag által javasolt érdemjegyek számtani középarányosa): 25%

c) A dolgozat megvédését értékelő jegy, mely a jelenlévő bizottsági tagok által javasolt érdemjegyek számtani középarányosa: 50%.

Az államvizsga-dolgozattal kapcsolatos formai követelmények

I. Az államvizsga-dolgozat fő részei

1. Külső borító (román nyelven; lásd jelen útmutató 4. oldalát)

2. Címlap román nyelven (lásd jelen útmutató 5. oldalát)

3. Címlap magyar nyelven (lásd jelen útmutató 6. oldalát)

4. Tartalomjegyzék (a fejezetcímek oldalszámaival)

5. Főszöveg

  • bevezetés
  • fejezetek
  • következtetések

6. Felhasznált szakirodalom

7. Mellékletek (ha szükséges)

II. Általános formai követelmények

1. A főszöveg 12-es méretű Times New Roman betűtípussal készül, 1,5-es sorközzel, „sorkizárt” (justified) sorvégekkel, 2,5 cm-es margóval.

2. A fejezetcímek középre igazítottak, 14-es méretű kövérített (bold) betűvel szedjük őket.

3. Az alfejezetcímek balra igazítottak, 12-es méretű kövérített (bold) betűvel szedjük őket.

4. Az oldalszámozás az oldalak alján, középre igazítva jelenik meg.

5. A szövegen belüli kiemeléseket dőlt (kurzív, italics) betűkkel jelezzük. Szövegtestben lehetőleg nem használunk kövérítést és aláhúzást.

6. A hivatkozott művek címeit, illetve a folyóiratcímeket a főszövegben dőlt betűs (kurzív, italics) szedéssel emeljük ki.

7. A szakirodalomra történő hivatkozás lábjegyzetek formájában történik. A lábjegyzetek számozása folyamatos.

8. Az évszázadokat – az idézetekben és hivatkozott címekben lévő eltérő változatok kivételével – arab számokkal írjuk.

9. Ún. „lúdlábat” (méghozzá az idézet mindkét végén befelé mutató lúdlábat) használunk akkor, ha az idézeten belül szintén idézőjelet kell használnunk. Példa: „Ki tagadhatná, hogy a Duna s Tisza árterületein konyhalatin nemzet szaladgálna, ha Werbőczy politikai »nemzete« alatt a magyar paraszt elsorvadt volna.”

10. A nagykötőjel használata kötelező a -tól -ig értelemben használt számok és szavak, valamint pl. társszerzők nevei, egy nyomtatvány több nyomdahelye vagy kiadója stb. között. Előtte és utána nincs szóköz, csak ha legalább a nevek egyike többtagú. Például: 1914–1918; Kós–Nagy–Szentimrei (szerk.); Kolozsvár–Bukarest; de: Párizs – New York

11. A felhasznált szakirodalmat tartalmazó irodalomjegyzékben szereplő tételek a szerzők vezetéknevének ábécésorrendjében követik egymást. Sokszerzős művek, lexikonok stb. esetében a szerkesztők nevét vesszük figyelembe. Többszerzős, illetve többszerkesztős művek esetén a művet csak az ábécésorrendben első név szerint közöljük. Ha a dolgozat jellege megkívánja, külön csoportba rendezzük az elsődleges és a másodlagos szakirodalmat.

III. A hivatkozással kapcsolatos formai követelmények

1. Hivatkozás kötet esetén:

Szerző vezetékneve [,] szerző keresztneve [vagy annak kezdőbetűje/kezdőbetűi.]:Könyv címe. [Ford. Fordító neve.] Kiadó, kiadás helye, éve [, oldalszám].

Példák:

1. Geréb Zsolt: Újszövetségi tanulmányok. Partium Kiadó, Nagyvárad, 2005.

2. Gadamer, H.-G.: Igazság és módszer. Ford. Bonyhai Gábor. Gondolat, Budapest, 1984, 284.

3. Steinthal, H.: Geschichte der Sprachwissenschaft bei den Griechen und Römern mit besonderer Rücksicht auf die Logik. Berlin, 1890, 42.

2. Hivatkozás kötetben szereplő tanulmány esetén:

Szerző vezetékneve[,] szerző keresztneve [vagy annak kezdőbetűje/kezdőbetűi.]: Tanulmány címe. In szerkesztő(k) vezetékneve[,] keresztneve [vagy annak kezdőbetűje/kezdőbetűi.] [Több szerkesztő esetén a neveket „ – ” jellel választjuk el egymástól] (szerk.): Kötet címe. Kiadó, kiadás helye, éve[, oldalszám].

Példák:

1. Bennet, I.: Történelmi háttér. In Dr. Münnich I. – Dr. Szakács F. (szerk.): Bűnöző fiatalok. Tankönyvkiadó, Budapest, 1990, 30.

2. Schmitter, P.: Das Wort als sprachliches Zeichen bei Platon und de Saussure. In Becker, H. – Schwarz, H. (Hrsg.): Gedenkschrift für Jost Trier. Köln – Wien, 1975, 45–61.

3. Hivatkozás folyóiratban szereplő tanulmány esetén:

Szerző vezetékneve[,] szerző keresztneve [vagy annak kezdőbetűje/kezdőbetűi.]: Tanulmány címe. Folyóirat címe, év/szám.[, oldalszám].

[Folyamatos számozású folyóiratok esetén:]

Szerző vezetékneve[,] szerző keresztneve [vagy annak kezdőbetűje/kezdőbetűi.]: Tanulmány címe. Folyóirat címe, szám (megjelenés éve)[, oldalszám].

Példák:

1. Heitsch, E.: Sprachtheoretische Überlegungen Platons. Allgemeine Zeitschrift für Philosophie, 1998/1., 43–59.

2. Gadamer, Hans-Georg: A platóni dialektikához. Kellék, 18–19–20 (2001), 36–65.

IV. Rövidítések használata

A rövidítéseket kezdéskor nagy betűvel írjuk, egyébként kis betűvel:

  • Lásd: lásd
  • Ugyanő: uő:
  • Ugyanők: uők:
  • Évszám nélkül: é. n.
  • Hely nélkül: h. n.
  • Idézett mű: i. m. [pl. i. m. 203.]
  • Idézett kiadás: id. kiad. [pl. id. kiad. 508.]
  • Ugyanott: uo.
  • Vesd össze: vö.
    filozofia-es-muveszet-elolap.doc